Bemutatkozás

A Szent Lázár Közhasznú Alapítvány – Esztergom tevékenysége közel 30 évre nyúlik vissza.

Az Alapítvány célja a szegény sorsú diákok támogatása, a nem magyar állampolgárságú, Esztergomban tanuló magyar diákok segítése és támogatása, valamint a határainkon túl élő magyarság támogatása. Összekötjük a lehetőséget a szükséggel!

Az alapítvány alapítói: Barsi Balázs, Nemeskéry Edvin, Nemeskéry Edvinné, Pappné Muzslai Zsitva Ágnes, Reisz Péter P. Pál, Schupp István, Sípos Imre, Szontagh Csabáné, Szontagh Katalin, Ungár Dénes, és Ungárné Soós Mária voltak.

Jótékonyság

A Szent Lázár Rend és tagjainak alapvető célja a szegények, betegek, leginkább rászorulók és önmaguk ellátására nem tudók megsegítése. Tagjainak ez a prioritása, és minden erőfeszítést megtesznek, hogy az egész Rendet egyesítsék e cél érdekében.

Kereszténység

A Szent Lázár Rend tagjai a keresztények egységéért dolgoznak. Mivel ez az egyetlen ökumenikus rend a világon, a keresztény tagok együtt imádkoznak, együtt dolgoznak, együtt cselekszenek, és osztoznak a keresztény család szellemében, ami nagyon fontos e misszió szempontjából.

Hagyomány

A Szent Lázár Rend a keresztény lovagrend egyik legrégebbi rendje. Ennek az örökségnek a tiszteletben tartásával tagjai a missziót a 21. század kihívásaihoz igazítják. A múltnak köszönhető, hogy építhetjük a jövőt.

A lovagrend története

A lovagrend egyike azon lovagrendeknek, melyek túlélték a Jeruzsálemi Királyság és a keresztes lovagok sikertelen törekvését a Szentföld visszaszerzésére. Szent Lázár rend lovagjai fekete talárt viseltek rendi öltözékükként, melynek szegélye fehér volt, és a ruha bal oldalára zöld, lóhere szárvégződésű keresztet 12 tettek. Ez a forma innen kapta a „Lázár kereszt” elnevezést. Mikor X. Leó pápa visszaállította a rendet a keresztforma megváltozott, és a máltai kereszt került a helyébe, színe azonban maradt zöld. A XII. századtól kezdve tagjai 2 eszmének szentelték az életüket: a leprások segítése és a keresztény hit védelme.

Első magyarországi házuk már 1181-ben Esztergomban létezett. (Ennek emlékét hirdeti az Esztergom határában levő „Lázár-domb”.) A lovagrendé vált tagok a XIII. sz. végére felhagytak a betegápolással. Ezen tevékenységük emléke azonban fennmaradt, a járványkórházak elnevezésében, mely – lazarett volt évszázadokon keresztül, illetve jelvényükben, amely a zöld kereszt – napjainkban is. Esztergomban a Kolos Kórház melletti épületet, melyben egészségügyi ellátás folyt a XX. század végéig, a lakosság lazarettnek nevezte.

A II. világháború között a Johan Béla által indított zöldkereszt mozgalom fő feladata az anya és csecsemővédelem, az iskolások egészségvédelme és a veszélyes fertőző betegségek ellen való küzdelem volt. A mozgalom a magyar közegészségügy történetének jelentős, sikeres fejezetét képviselte. A Rend – egy nemzetközi, ökonomikus, nem felekezeti, kormányoktól független szervezet – 1989- ben települt vissza Magyarországra, ekkor alakult meg a magyarországi nagyperjelsége . 1990 szeptemberében volt Keszthelyen 80 vendég meghívása mellett az első magyarországi lovagavatás.

Deák László közreműködésével a lovagrend szívügyének tekintette Magyarország segítését a rendszerváltozás idején. Több segélyszállítást szervezett meg, melyekből kiemelkedik az 1992-es nagy gyógyszeradomány eljuttatása hazánkba. A Lovagrend többmilliós értékű gyógyszeradományát ő adta át Seregély István érseknek. Az Adalát nevű szívgyógyszer ingyenesen jutott el a honi kórházakba. Ezzel egyidőben lépéseket tettek azirányban, hogy a magyarországi kórházakban teremtődjék meg a lehetőség, hogy az egyház újra gyakorolhassa hívatását.